Avenue Q az az utca, ahol a v�ros l�zerei �lnek. A munkan�lk�li diplom�sok, a romantik�ra �hes szingli n�k, a porn�f�gg� mumusok, a titkol�z� jobboldali melegek, a csal�dott bev�ndorl�k �s a lecs�szott h�ress�gek szeg�nyes b�rh�zai emelkednek itten. „Az �letem szar” - �neklik m�gis mind, b�bok �s emberek lelkes odaad�ssal a szem�tlerak� mellett. A zongora zeng, a reflektor ragyog, mintha a j�l ismert Szez�m utc�ban lenn�nk �jra, j�llakott gyerekek a t�v� el�tt: �s most megint egyszerre tanulunk �s nevet�nk, csak k�zben v�ltozott a tananyag �s v�ltozott a nevet�s�nk is. �s k�zben az is lehet, hogy feln�tt�nk.

(fot�k: Kosztol�nczy G�bor, Centr�l Sz�nh�z)

 

De nem biztos. Q-lak�nak lenni pont az�rt j�, mert itt nem ugyanolyan a h�zirend, mint m�shol. Nem kell finomkodnod: mik�zben a helyedet keresed, mint a darab f�h�se, Princeton, akinek �tmenetileg nincs se munk�ja, se lak�sa, meg bar�tai, szerelme, �letc�lja sem nagyon, �tk�zben bevallhatod, hogy kicsit n�ha te is rasszista vagy („Mindenki egy picik�t n�ci”), hogy te is n�zel porn�t a neten („Az internet csupa szex”), senkif�ldj�n lehetsz vulg�ris, politikailag inkorrekt �s nevethetsz a sztereot�pi�kon is, vagy eltorz�thatod �ket, ahogy tetszik. Q ugyanis az a sug�r�t New York-ban, amelyik hi�nyzik a t�rk�pr�l: a Q-lak� perspekt�v�ja az a hely, ami hivatalosan nem l�tezik, csak az ott tart�zkod�k szerint. Persze �ppen emiatt lesz sokkal val�s�gosabb hely b�rmin�l. Q mint questioning (k�rdez�s, megk�rd�jelez�s) �s q mint queer (az identit�s n�lk�li szabadok klubja) – mindez nagyon dekonstruktivist�n hangzik, m�gsem vagyunk olyan messze a Szez�mt�l, mint gondoln�nk. A legend�s Jim Henson Company-b�l indult ugyanis az egyik szerz� (Jeff Marx, akinek t�rsszerz�je Robert Lopez volt) �s a b�bok tervez�je, Rick Lyon is. A hasonl�s�gok pedig az Szez�m utca �s az Avenue Q mot�vumai k�z�tt cseppet sem v�letlenek: a direkt utal�sok sokszor t�bbek egyszer� fricskamutatv�nyos par�di�n�l, ink�bb a gyerekkori t�rt�netek �jra�rtelmez�s�r�l van sz�. Mit tanultunk annak idej�n Breki�kt�l? Milyen �letmint�kat, t�l�l�si strat�gi�kat leshett�nk el t�l�k? Vajon �szrevett�k-e, mennyire q volt m�r a Szez�m utca is? Az Avenue Q nem par�dia, ink�bb egy st�lusos f�hajt�s a klasszikus b�bsorozat el�tt: a h�dolat jele pedig az, ahogyan a m�ly�re �s �s el�hozza a m�lyebb, nem ritk�n szexualiz�lt r�tegeit a j�l ismert t�rt�neteknek, helyzeteknek. A feln�tt(ebb) verzi�b�l tudjuk meg p�ld�ul, hogy S�tisz�rny moh�s�ga igaz�b�l nem csak az ev�sre korl�toz�dik (hiszen minden feln�tt sz�m�ra vil�gos, hogy kem�ny porn�f�gg�), vagy hogy Ernie �s Bert mi�rt is laktak egy�tt �s mi�rt volt olyan k�zel az �gyuk egym�shoz (mert legal�bb egyik�k meleg, de ezt ki nem tudta?). A k�telez� szt�rszerepl� is megjelenik a produkci�ban: nem m�s, mint Michael Jackson (az eredeti Broadway-verzi�ban egy�bk�nt a n�lunk ismeretlen Gary Coleman), aki sz�l�j�ban a Bravo magazin filoz�fi�j�r�l �s a k�r�rvend�s pszichol�gi�j�r�l �nekel (Serb�n Attila legjobb jelenete). Hozz� hasonl�an minden szerepl�nek az a f� probl�m�ja, hogy nem �ppen olyan az �lete h�sz-harminc �vesen, mint amilyennek azt a gyerekkor�ban elk�pzelte. A feln�tt�let realit�s�val m�g mindig csod�lkozva n�znek szembe, a csal�d�sok �s a gyakran abszurd m�don kil�t�stalan k�r�lm�nyek ellen�re pedig az �let�k m�gis egy hars�nyan vid�m �s �lettel teli, �des-keser� kabar�. A k�z�ns�get eln�zve f�ltem, hogy nem fog majd m�k�dni ez az Avenue Q-hat�s itt, Budapesten 2009-ben. K�t �vvel ezel�tt a London Astori�ban l�ttam a musicalt, mint �jf�li f� attrakci�t egy szombat esti partin, a G-A-Y klub szervez�s�ben, huszon�ves Topshop-szerk�s fiatalok k�z�tt. A Centr�l Sz�nh�zban pedig b�rsony kisest�lyibe fel�lt�ztetett gyerekeket l�ttam �s muszlinbl�zos nyugd�jasokat, akik kiss� unottan sorakoztak a b�f� el�tt, miel�tt elkezd�d�tt volna az els� felvon�s. A darab azonban elvar�zsolta �ket is: m�r az els� �t percben �gy nevetett k�r�l�ttem mindenki „Az �letem szar” c�m� dalon, mintha legur�tottunk volna k�t poh�r pezsg�t �s egy nyolcvanas �vekbeli szilveszteri m�soron �ln�nk. Az el�ad�s rendelkezett azzal a nagyvonal� �s megb�zhat�, kiegyens�lyozott komolytalans�ggal, hogy a b�bok k�z�tti szexjelenet �s a k�romkod�s sem vette r� arra a sz�l�ket, hogy 10-12 �ves forma gyerekeikkel elhagyj�k a sz�nh�zat. �s igazuk is volt: mindezekkel �gyis tal�lkoznak a gyerekek, legfeljebb m�s kontextusban �s m�s felhangokkal. Itt azonban minden a hely�n volt, az �let sz�p kis mocskai a maguk eg�szs�ges term�szetess�g�kben. Ez a kirobban� hangulat �s a k�z�ns�g der�s hozz��ll�sa megmaradt mindv�gig, a k�zel negyed�r�s, �ll� vastapsig, ahol �gy verte �ssze a tenyer�t kicsi �s nagy, mint akik �vek �ta nem tapsoltak. Az jutott eszembe, mennyire hi�nyzik ez a szellemes, okos, poklot megj�rt, de k�nnyed, sz�vb�l j�v� humor, amir�l olyan h�res volt valamikor a magyar kult�ra. Hogy hov� t�nt vajon az �let�nk �ze meg az a nagy sz�nk? Meg m�g az, hogy milyen k�zel �ll a queer sug�r�t a mi keljfeljancsi karakter�nkh�z. Ritk�n l�tni ilyen j�l egy�tt dolgoz� csapatot. A sz�n�szek megnyer�ek voltak, kiemelkedett Balogh Anna (mint a romantikus szinglil�ny, Kate mumus �s a d�g�s vamp, Lucy) �s V�ri-Kov�cs P�ter (szerepei: a naiv �j lak�, Princeton �s Rod, a coming out-t�l retteg� befektet�si tan�csad�) j�t�ka. �s persze professzion�lisak voltak a b�bok is, a musical legfontosabb szerepl�i, amik egy�bk�nt mind itthon k�sz�ltek, a Budapest B�bsz�nh�zban. A legk�v�ncsibb a ford�t�sra voltam, mert az Avenue Q sz�vege ennek l�tsz�lag nagyon ellen�ll. M�g az amerikai angolr�l brit angolra adapt�l�s is hosszas �s bonyodalmas folyamat volt (a brit angol v�g�l sokkal jobb is lett az eredetin�l), mivel a sz�vegben sok a helyi utal�s. A magyar v�ltozat nagyon alapos munka, �n egy darab zavar� hib�t sem cs�ptem el, Bar�thy Gy�rgynek nagy riszpekt �rte. Hol a New York-i, hol a londoni sz�vegk�nyv verzi�j�t fogadta el, n�hol mindkett�t�l elt�rt, de mindig a m�h�z h�en v�ltoztatott (Rod g�r�g albuma a musical lexikon helyett, az aj�nd�k c�d� dalai, a Starbucks helyett a McDonald's, mind m�k�dik), teh�t t�nyleg kifog�stalan ar�ny�rz�kkel k�sz�lt, �rezhet�en hatalmas lelkesed�ssel �s �r�mmel, egy csepp izzads�g n�lk�l (vagy sz�pen let�r�lve).


�s mivel a sz�rakoztatva ok�tani alapvet� koncepci�ja volt mind a 4109 Szez�m-epiz�dnak, nem maradhatott el ez a feln�ttebb verzi�b�l sem. Ez pedig valahogy ilyenf�lek�ppen hangzik: l�zernek lenni nem l�zers�g, hanem nagyon is felemel� dolog, mert a depresszi� ut�n �jra gyerekm�sorba ill� musical lesz az �let. Sz�val, mindenki ir�ny az Avenue Q!