Van vagy 25 �ve is, hogy az els� Antigon� el�ad�st l�ttam az iskol�ban. Az�ta meg sokszor sokf�le felfog�sban. A m� annyira klasszikus, hogy nincs olyan gener�ci� amely ne adta volna el� vagy dolgozta volna fel. A Kov�tsm�hely korh� de ugyanakkor aktualiz�lt zen�s j�t�ka �sszehozza a t�bbezer �ves kult�r�t a mai �letfelfog�ssal. Korh�, hiszen ugyan�gy minim�lis szerepl�g�rd�val adja el� a mindenki �ltal ismert - vagy legal�bbis felismert - darabot, ugyanakkor a k�rus t�bb r�sz�t az eredeti sz�veg V�r�s Istv�n f�le kieg�sz�t�seivel, M�kus �ltal megzen�s�tve t�rja el�nk. A darab cselekm�nye nem v�ltozik, de mivel anno k�telez� olvasm�ny volt, ez�rt arra m�r nem is figyel oda az ember, hisz a "v�r�ben van" lehet a finoms�gokra koncentr�lni. Teh�t ink�bb a zen�re figyeltem, a sz�n�szekre annyira nem, de az nem is volt annyira j�, Cserven�k Vilmos elmotyogta a sz�vegei nagy r�sz�t, hogy hallani nem lehetett, a Balogh Anna, R�ckevei Anna j�t�ka pdig t�lj�tszott (direkt?), hogy val�ban egy t�kr�t tart a r�gi korok fel�l a ma embere el�. De val�ban nem a sz�veg volt a fontos, hanem a mozg�s vagy �ppen nem mozg�s, illetve h�t a zene.

M�kus csak annyit mondott az el�ad�s el�tt, hogy "nagyon neh�z volt" �rtve ez alatt a szakaszok megzen�s�t�s�t. Ennek ellen�re a zen�s�tett bet�tek (k�rusmegsz�lal�sok) nem voltak er�ltetettek. Hat�rozottan visszacsengtek (legal�bbis nekem) az elvar�zsolt k�v�h�z futamai, legink�bb Kov�ts Kriszta org�numa miatt. A dallamvil�ga is �rdekesre sikeredett, ritk�n k�vethet�, t�bbsz�r igencsak meglep� fordulatokkal nehez�tette M�kus a k�rus munk�j�t. Azonban sikerrel vett�k az akad�lyt �s �lvezetes k�rusmegsz�lal�sokat hallhattunk.

�rdemes kit�rni egy pillanatra Ruttka Andrea (d�szlet-jelmez) �s Munyi (f�nytechnika) munk�j�ra, mert mindketten - �s egy�tt! - alkottak olyat a rendez� alapkoncepci�j�t kifejtve, ami d�sz�kre v�lik. Sikeresen feloldott�k a minim�lsz�nh�z �s a hangs�lyos sz�npadk�p ellentmond�sait.

Perger Istv�n dolgozott tal�n a legt�bbet a darabban. Egy sz�l emberke a dobok, cs�rg�k, mindenf�le perk�k m�g�tt, �s az eg�sz el�ad�s hangulat�t � hat�rozza meg, hol teljesen �tv�ve a szerepl�kt�l a cselekm�ny fonal�t, hol meg csak a h�tt�rzajt adva. Az el�ad�st ak�r a sz�vegek n�lk�l is lehetett volna k�vetni.

B�r nem is. Tal�n m�giscsak a rendez� - Kov�ts Kriszta - dolgozott a legt�bbet, hisz nem csak arra kellett koncentr�lnia, hogy a k�rust vezesse a darabban, M�kus futamait ki�nekelje, hanem az elej�t�l kezdve a megjelen�t�s, az alapkoncepci� (d�szletelemek, k�t�l-t�relv�laszt�, f�ny-,
perka- �s zajhangs�lyok �s m�g sorolhatn�m, de ezek igaz�n a k�peken l�tszanak) kidolgoz�sa �s betartat�sa is az � v�ll�n nyugodott. Meg ahogy ismerem, a finansz�roz�s megold�sa is, ami a mai vil�gban nem egy egyszer� feladat. Mindezek ellen�re a mai ember sz�m�ra is meggy�z� produkci�t hozott �ssze.

Summa summarum: a Kov�tsm�hely leg�jabb produkci�j�t b�tran aj�nlom a k�s�rletez� kedv�, nyitott, zen�t kedvel�, az Antigon�t j�l ismer� sz�nh�zl�togat�knak.

SirOesh

[2006.11.14.]