Chicago a gyõri sz�npadon

Dal: „Van hecc minden�tt,/dzsessz minden�tt,/szesz minden�tt,/szex minden�tt,/k�j minden�tt./J� kis kor” – ez Chicago, ez Amerika (vagy m�r nem csak az?). A Gyõri Nemzeti Sz�nh�zban a m�lt h�t v�g�n mutatt�k be a moziv�sznon egy�rtelm� vil�gsikert aratott, itthoni �s k�lf�ldi sz�npadokon sikerrel j�tszott musicalt, a Chicag�t. Forg�cs S.

A musical sz�npadi m�faj, �pp�gy, mint õsei, a dalj�t�k vagy az operett, b�r a legsikeresebb musicalek a filmv�szonr�l is h�d�tanak. A musicalnek az elõd m�fajokkal ellent�tben nincsenek kõbe v�sett formai szab�lyai, az alkot�k �ltal szabadon alak�that� m�faj. A rangosak annyiban m�gis hasonl�tanak az oper�hoz, hogy kev�s, vagy nincs pr�zai r�sze, zeneileg pedig szerkesztett, a zenei t�m�k, ciklusok k�vetik egym�st. A klasszikus musicalt tipikusan amerikai m�fajnak tekinthetj�k. A Gyõri Nemzeti Sz�nh�z az elm�lt �vadokban elk�nyeztette k�z�ns�g�t egy-egy sikeres darabbal, most �ppen a Chicag�val. A Chicago musical alap�tlet�t Maurine Dallas Watkins, a Chicago Tribune t�rv�nysz�ki tud�s�t�j�nak f�rjgyilkos asszonyokr�l sz�l� darabja adta. A The Brave Little Woman c�m� sz�nm� 1926-os bemutat�j�t j�l fogadta a kritika �s kedvelte a k�z�ns�g. A premier ut�n egy �vvel egy n�mafilm k�sz�lt a t�rt�netbõl Chicago c�mmel. A k�vetkezõ feldolgoz�s, az 1942-ben bemutatott hangosfilm a Roxie Hart c�met kapta. A fergeteges, vil�gra sz�l� sikert azonban a 2002-ben bemutatott �j Chicago film hozta, amely 2003-ban hat Oscar-d�jat kapott. A sz�npadi t�rt�net egy kicsit m�s, mint a film�. Az 1920-as �vek Amerik�j�nak kegyetlen, a b�n�zõi band�k v�res lesz�mol�sai miatt f�lelmetes �let�t hajlamosak vagyunk n�mi nosztalgi�val szeml�lni. Majdnem sz�z �ve, a vil�gv�ls�g idej�n Chicago a b�n v�rosa volt. Ahogy a musical egyik dal�nak r�szlete id�zi: „Van hecc minden�tt,/dzsessz minden�tt,/szesz minden�tt,/ szex minden�tt,/k�j minden�tt./ J� kis kor.” �s korrupci�, amelyben elmos�dik a h�ress�g �s a h�rhedts�g k�z�tti hat�rvonal, az egyetlen, ami sz�m�t, hogy az �js�gok c�mlapj�ra ker�lj�n, aki vinni akarja valamire. Roxie Hart, a k�ristal�ny a rivaldaf�nyre v�gyik: mint Velma Kelly, a rajongott rev�szt�r. A b�rt�nben tal�lkoznak, ahol Velma kettõs gyilkoss�g miatt v�r �t�letre, Roxie-t pedig szeretõje meggyilkol�s��rt csukj�k r�cs m�g�. A ravasz �gyv�d, Billy Flynn k�nnyfakaszt� t�rt�netet kerek�t Roxienak, aki ezzel az �js�gok c�mlapj�ra ker�l, v�g�l felmentik a gyilkoss�g v�dja al�l. Szabad lesz Velma is, �s ettõl kezdve, mint k�t h�ress�g, egy�tt szerepelnek a rev�ben. – „J� kis kor.” A musical sz�npadi v�ltozat�t sikerrel j�tssz�k a vil�g sz�npadain, a magyar sz�nh�zak k�z�l bemutatta az �szak-kom�romi J�kai Sz�nh�z, �s reperto�ron tartja a budapesti Mad�ch Sz�nh�z is. Az elõzm�nyek ut�n nem hagyatkozott a v�letlenre Korcsm�ros Gy�rgy, amikor a gyõri sz�nh�z m�sorrendj�be vette a darabot, �s a tõle megszokott ig�nyess�ggel, j� rendezõi �tletekkel, finom humorral �ll�totta sz�npadra. Ehhez olyan seg�tõt tal�lt, mint Kentaur, akinek d�szlete �s jelmezei j�l szolg�lj�k az elõad�s l�tv�nyoss�g�t, dinamik�j�t. A gyõri elõad�s sz�veg�t, a verseket Hamvai Korn�l �s Varr� D�niel ford�totta. Velma szerep�t felv�ltva j�tssza Sz�cs Kinga �s Balogh Anna, kettõs szereposzt�sban alak�tja Roxie-t Mah� Andrea �s Bartha Alexandra. Billy Flynn szerep�ben Forg�cs P�ter J�szai-d�jast, illetve Nagy Bal�zst l�thatjuk.