Az ÁJLÁVJU-ban négyen voltak, most Heten plusz Tíz Beszélő Báb..., de a mennyiség nem-
hogy nem rontja: megduplázza a minőséget. A musical-story is komolyabb egy kicsit, nem-
csak a szokott társ- és munka-keresési problémákkal foglalkozik, de alaptémája a másság,
a rasszizmus. A kisebbséget a méretekben is kisebb, de jóval szőrösebb mumusok képvise-
lik, akiket a színészek mozgatnak, így duplázva meg személyüket - és munkájukat. Iszonya-
tos a terhelés, de böcsületükre legyen mondva, a szereplők egytől egyig tökéletesen tel-
sítik a nem mindennapos feladatot: ének, mozgás, játék és a karonülő mumus életre kel-
tése...!!! Harangi Mária erős kézzel fogja össze a sok kis jelenetből álló, heveny díszlet-
és világítás-váltásokkal súlyosbított cselekményt, ezer ötlettel fűszerezi, de mindegyik át-
gondolt és pontosan kidolgozott. Előfordul, hogy valamelyik, két szerepet játszó színész
élőben beszélget a másik általa animált figurával, akit akkor más mozgat, a hangja viszont
felvételről jön... A szereposztás is a rendezőt dicséri: Andrádi Zsanett hozzá jobban illő
karakterekben bizonyít, Simon Kornél lendületes, Radnay Csilla csillogó orgánumával
az éneklésen túl személyiségképet is rajzol. Serbán Attila Jackson-alteregoja lenyűgöző
pantomim-remeklés, átütő muzikalitással, a társulat bravúros összmunkáját a legmagasabb
szinten kiegyenlített teljesítmény jellemzi. Janicsek Péter a társadalmi paletta végpont-
jait járta meg a hajléktalan barát és a pornómilliomos Kuki Mumus alakjaiban, az utóbbi
hangi jellemzése annyira eredeti, hogy akkor is alig hittük, hogy Ő játssza, amikor mellet-
te állt... Vári Kovács Péter az identitáskérdésekkel vivódó Rod belső fejlődését érett szí-
nészi eszközökkel ábrázolja, állástalan diplomásként pedig a játék, az ének és a mozgás
tökéletes egységét képviselő all round aktorként kápráztat el. Balogh Anna színpadi lé-
tezését lehetetlen jelzőkkel, hasonlatokkal leírni: önmagában teljes, önmagát jelentő,
önmagát beteljesítő csoda, miközben két gyökeresen különböző alakot kelt életre. Kate
Mumus nemcsak a faji másság, de a kudarcos magány terheit is nyögi, míg a gátlástalan
Vamp ordenáré hangsúlyai az agresszív nőiség brutális vonásait emelik ki. A lokálénekes-
nő füstöshangú blues-ának végén, a lecikázó futam egy vastagon kitartott, páncéltörő
basszushangba zuhan, míg a csalódott mumus-lány az első rész végén poétikus finomságú
pianisszimóval búcsúzik... Az ÁJLÁVJU-ban felejthetetlen színésznő újabb, megdönthetet-
len bizonyítékát adta varázsos tehetségének, melyben a komikai véna, a drámai erő, az
éneklés szépsége és az egyéniség szuggesztivitása forr össze legyőzhetetlen egységgé.
Felbecsülhetetlen értéke a produkciónak az élő zene, amely a kitűnő számok hatásossá-
gát maradéktalanul érvényesíti, energikusan működik a színpadi gépezet is, összességé-
ben kiemelkedő előadás született. Harangi Mária és a Centrál Színház társulata immár
második amerikai musical-darabjával jelzi, hogy a jövőben is komolyan számolhatunk vele,
a mindenki számára annyira fontos és kedves zenés színház frontján.
|