A musical színpadi műfaj, éppúgy, mint õsei, a daljáték vagy az operett, bár a legsikeresebb musicalek a filmvászonról is hódítanak. A musicalnek az elõd műfajokkal ellentétben nincsenek kõbe vésett formai szabályai, az alkotók által szabadon alakítható műfaj. A rangosak annyiban mégis hasonlítanak az operához, hogy kevés, vagy nincs prózai része, zeneileg pedig szerkesztett, a zenei témák, ciklusok követik egymást. A klasszikus musicalt tipikusan amerikai műfajnak tekinthetjük. A Gyõri Nemzeti Színház az elmúlt évadokban elkényeztette közönségét egy-egy sikeres darabbal, most éppen a Chicagóval.
A Chicago musical alapötletét Maurine Dallas Watkins, a Chicago Tribune törvényszéki tudósítójának férjgyilkos asszonyokról szóló darabja adta. A The Brave Little Woman című színmű 1926-os bemutatóját jól fogadta a kritika és kedvelte a közönség. A premier után egy évvel egy némafilm készült a történetbõl Chicago címmel. A következõ feldolgozás, az 1942-ben bemutatott hangosfilm a Roxie Hart címet kapta. A fergeteges, világra szóló sikert azonban a 2002-ben bemutatott új Chicago film hozta, amely 2003-ban hat Oscar-díjat kapott.
A színpadi történet egy kicsit más, mint a filmé. Az 1920-as évek Amerikájának kegyetlen, a bűnözõi bandák véres leszámolásai miatt félelmetes életét hajlamosak vagyunk némi nosztalgiával szemlélni. Majdnem száz éve, a világválság idején Chicago a bűn városa volt. Ahogy a musical egyik dalának részlete idézi: „Van hecc mindenütt,/dzsessz mindenütt,/szesz mindenütt,/ szex mindenütt,/kéj mindenütt./ Jó kis kor.” És korrupció, amelyben elmosódik a híresség és a hírhedtség közötti határvonal, az egyetlen, ami számít, hogy az újságok címlapjára kerüljön, aki vinni akarja valamire. Roxie Hart, a kóristalány a rivaldafényre vágyik: mint Velma Kelly, a rajongott revüsztár. A börtönben találkoznak, ahol Velma kettõs gyilkosság miatt vár ítéletre, Roxie-t pedig szeretõje meggyilkolásáért csukják rács mögé. A ravasz ügyvéd, Billy Flynn könnyfakasztó történetet kerekít Roxienak, aki ezzel az újságok címlapjára kerül, végül felmentik a gyilkosság vádja alól. Szabad lesz Velma is, és ettõl kezdve, mint két híresség, együtt szerepelnek a revüben. – „Jó kis kor.”
A musical színpadi változatát sikerrel játsszák a világ színpadain, a magyar színházak közül bemutatta az észak-komáromi Jókai Színház, és repertoáron tartja a budapesti Madách Színház is. Az elõzmények után nem hagyatkozott a véletlenre Korcsmáros György, amikor a gyõri színház műsorrendjébe vette a darabot, és a tõle megszokott igényességgel, jó rendezõi ötletekkel, finom humorral állította színpadra. Ehhez olyan segítõt talált, mint Kentaur, akinek díszlete és jelmezei jól szolgálják az elõadás látványosságát, dinamikáját. A gyõri elõadás szövegét, a verseket Hamvai Kornél és Varró Dániel fordította.
Velma szerepét felváltva játssza Szűcs Kinga és Balogh Anna, kettõs szereposztásban alakítja Roxie-t Mahó Andrea és Bartha Alexandra. Billy Flynn szerepében Forgács Péter Jászai-díjast, illetve Nagy Balázst láthatjuk.